| 388. BÚZÁSBESENYŐ PLÉBÁNIA LEVÉLTÁRA 1835-1996 | ||
| a. Anyakönyvek | ||
| b. Helyi lelkészségi/plébániai iktatott iratok 1966-1990 | ||
| 1. doboz (0,12 ifm) | 1966-1976 | |
| 2. doboz (0,12 ifm) | 1977-1990 | |
| c. Gazdasági iratok 1835-1996 | ||
| 1. doboz (0,13 ifm) | Gazdasági iratok: alapítványok, szerződések, stb. | 1835-1922 |
| Vagyonleltárak | 1860, 1881, 1906, 1908, 1911, 1924, 1933, 1941, 1946, 1967, 1976 | |
| Vagyonkimutatások | 1912-1937,1946-1948 | |
| Kataszteri birtokív | 1910 | |
| A templom és az iskola építésének, javításának iratai | 1892-1970 | |
| A plébániaépület vásárlásának iratai | 1964-1968 | |
| Pénztárnaplók | 1945-1970,1971-1978,1978-1982,1982-1984,1984-1986,1987-1996 | |
| Kepelajstrom | 1947,1957 | |
| Kepekönyv | 1965-1976 | |
| Törzskönyv | 1967-1977 | |
| 2. doboz (0,12 ifm) | Egyházi járulékok nyilvántartása (2 kötet) | 1977-1986 |
| Költségvetések, zárszámadások | 1969-1976,1985-1993 | |
| Bevételek és kiadások osztályozó naplója | 1966-1983 | |
| Kiadások osztályozó naplója | 1983-1986 | |
| Bevételek osztályozó naplója | 1983-1990 | |
| Nyugták, fizetési utalványok | 1966-1968 | |
| 3. doboz (0,12 ifm) | Nyugták, fizetési utalványok | 1969-1975 |
| d. Kötetek 1946-1977 | ||
| 1. doboz (0,04 ifm) | Egyháztanácsgyűlési és iskolaszéki jegyzőkönyvek | 1946-1977 |
| e. Vegyes, tematikusan kezelt iratok 1958-1983 | ||
| 1. doboz (0,01 ifm) | Zsók Ferenc (1917-2004) plébános személyes levelei | 1974-1977 |
| Vegyes jegyzetek | 1958-1983 | |
| Összesen: 0,66 ifm | 1 darab nagy doboz | |
| 6 darab kis doboz | ||
Az anyagok megtalálhatók a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia gyűjtőlevéltárában.
Búzásbesenyő kialakulásának pontos folyamát nem ismerjük. Neve a besenyőkhöz kapcsolja. 11–12. századi település lehet. Bizonyos, hogy a neve, Besenen, először egy 1349. július 8-én kelt oklevélben jelent meg. A 18. század elején megjelent a ma is használt előneve, a Búzás jelző. Középkori templomáról nincs adat. 1724-ben a katolikusok azon a címen kísérelték meg visszaszerezni a templomot, hogy egykor katolikus volt. 1724-ben vissza is foglalták, de hét nappal később a reformátusok fegyveresen újra visszaszerezték. Három nap elteltével újra a katolikusoké lett, de a gubernium a reformátusok javára döntött, és azóta is az övék. A katolikusok 1785-ben kis fakápolnát építettek Horváth Miklós birtokán, Szent Kereszt tiszteletére. 1892-ben Veress Lajos kerelőszentpáli plébános azt írta Lönhárt Ferenc püspöknek, hogy a kápolnát az ige tartja. 1897. október 24-én Kovács Ferenc apát-főesperes felszentelte az újjáépített templomot és az iskolát. 1976-ban, Petres Károly plébánossága idejében, szép, nagy templommá bővítették a hívek számára már kicsiny templomot. 1965-ig Kerelőszentpál filiája volt. 1968-ban önálló plébániává szerveződött dr. Jakab Antal szervezésében.