2017. június 23.
- 17,00 az csontereklye fogadása, elhelyezése a templomban.
- 17,15 Szent László ájtatosság, litánia Szent Lászlóról, énekek, Jézus Szíve litánia, stb., személyes tiszteletadás az ereklyének (alatta Szent László énekek, imák!)
- 18,00 Szentmise Szent Lászlóról (jún. 27.) és Jézus Szívéről (jún. 23.), prédikál Ft. Czikó László, ifj. helyi plébános
- 19,00 Ft. Darvas-Kozma József: Vetítéses előadás Szent Lászlóról és a csontereklyéjéről (power point!)
- 20,00 befejezés, az ereklye búcsúztatása és átszállítása Marosvásárhely Belvárosba.
Az ereklye tiszteletéről
Olyan személyek részéről, akiket nagyon szerettünk, haláluk után szívesen őrizünk emléket legyen az fénykép, vagy valamilyen tárgy, akár ránk hagyott örökség. Emberi természetünk ugyanis szükségét érzi annak, hogy ami egy tiszteletreméltó személlyel közvetlen személyes vonatkozás volt, titokzatos módon tovább éljen és szelleméből sugározzon valamit.
Valahogy így érzi Egyházunk is a szentekkel kapcsolatban, amikor holttestüket, megmaradt testrészüket, használati tárgyaikat, öltözéküket vallásos tiszteletben részesíti. Ezeket nevezi ereklyéknek. Az őskeresztény kortól kezdve tisztelettel vette körül az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak jászol maradványait, szent keresztjét, szemfedőjét, varratlan köntösét, Veronika kendőjét. De ilyen tisztelettel vette körül a szentek épen maradt földi maradványait, testrészeit, használati tárgyait, a vértanúk vértanúságának kínzó eszközeit. Sírjaik fölé templomokat, kápolnákat vagy oltárokat építettek, ahol szentmisét mutattak be.
Az egyház tanítása szerint a szent ereklyéket azért tiszteljük, mert a szentek testei egykor a Szentlélek templomai voltak (1 Kor 3, 16-17), a dicsőséges feltámadás várományosai és Isten kezében csodás tettek eszközei. Az ereklyék helyes tisztelete kiválóan alkalmas arra, hogy ébren tartsa az életszentség eszménye és a természetfeletti valóság iránti lelkesedést, növelje a természetfelettiség érzékét és a feltámadás reménységét. Az Egyház szerint ez a tisztelet nem magának az ereklyének szól, hanem annak a szentnek, akivel azt kapcsolatba hozzuk. Sőt ahogy Szent Jeromos mondja: „Tiszteljük a vértanúk ereklyéit, hogy imádjuk azt, akinek ők a tanúi”. Az ereklyék tiszteletén keresztül is Isten iránti tiszteletünk és hálánk fejeződik ki.
Damaszkuszi Szent János a szent ereklyéket üdvösségünk forrásainak nevezi, melyekből Istentől sok jótétemény árad reánk. „Amint a pusztában a sziklából víz fakadt (Kiv 16, 35), mert Isten úgy akarta, éppen úgy a szentek ereklyéiből is sok jótétemény fakad számunkra, mert Isten úgy akarja”. Nem az ereklyék művelnek csodákat, hanem Isten aki csodákat eszközöl általuk.
A szentek ereklyéit úgy tiszteljük, hogy becsben tartjuk és zarándoklatokon keressük fel azokat.
Ezt tettük ma is, amikor Szent László királyunk ereklyéjéhez látogattunk el.
Szent László király ereklyéi
Temesvári Pelbárt ferences szónok nyomtatásban, 1498-ban megjelent prédikációs könyvében írta, amikor László király szerencsésen elköltözött Krisztusban, a magyar országnagyok holtestét a fehérvári templomba akarták szállítani eltemetésre. A napi utat megtéve egy vendégfogadóhoz értek és megszálltak. „Álmukból felserkenve látják, hogy eltűnt a kocsi, amelyen Szent László holtteste volt. Szétszéledtek keresni ... Végül rátértek a Várad felé vezető útra, és látták, hogy rajta halad a kocsi a rátett holttesttel, magától, mindenféle állati vonóerő nélkül Várad felé: Isten akaratából angyalok hordozták. Látva ezt a csodát, dicsérték Istent, s minden habozás nélkül Várad felé vették útjukat.” Az újabb tudományos eredmények is megerősítik azt a tényt, hogy László királyt Váradon temették el. A váradi templomban a szent test temetése közben már elkezdődtek a csodák „azok javára, akik magának Szent Lászlónak érdemeire hivatkoztak.” ... „Ugyanabban az órában, amikor szentté avatták, különös ragyogású csillag állt meg egyenest azon monostor felett, ahol szent teste nyugszik, mégpedig a napnak hatodik órájától fogva csaknem két órán át. Igen nagy sokaság nézte hatalmas örömmel.”
László király életéről egy királygesta a XI. század végén részletesen beszámolt. Ennek felhasználásával készült el a kanonizáció előestéjén a László-legenda. III. Béla király szorgalmazására a Szentszék engedélyezte László király sírjának felbontását és testének felemelését, szentté avatását, amelyre 1192. június 27-én került sor, III. Celesztin pápa legátusa, Gregorio de Santo Apostolo bíboros jelenlétében. Sírja csodatevő zarándokhellyé vált. A sír fölé oltárt emeltek. Röviddel a szentté avatás után elkészítették fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), ezt kürtje és csatabárdja mellett őrizték a székesegyházban a 15. század végéig. A szentté avatás Szent László földi maradványainak tisztelete mellett a legendairodalom fellendülését is előmozdította.
Szentünkhöz köthető ereklyék és tárgyi emlékek a következők voltak: hermája a koponyacsonttal, ereklyéje az állkapocscsonttal, ereklyéje jobb karcsontjával, ereklyéje bal karcsontjával. További csontjai, melyek az elmozdítható fedelű díszes mennyezetes kőkoporsójában voltak elhelyezve, ereklyés aranylánca, hosszúkás zafírkővel ékesített aranygyűrűje, halotti leple, melybe szentté avatásakor földi maradványait helyezték, kétélű csatabárdja és ezüst kürtje.
A szent lovagkirály hatása népe körében az idők folyamán csak növekedett. Első aranyozott lovasszobrát az általa épített váradi Szűz Mária székesegyház előtt állították föl, jobbjában szekercét tartott, mintegy vágásra készen. Czudar János váradi püspök megrendelésére a Kolozsvári-testvérek által készített alkotását 1390. május 20-án a királyi pár, Mária és Zsigmond jelenlétében avatták fel. A csodás alkotásról Jannus Pannonius is megemlékezik versében. Várad lakossága pedig nagyon tisztelte, legendák fonódtak köré. A törökök 1660-ban részben elpusztították. A továbbiakban Szent László király ereklyéinek tiszteletét és sorsát követjük.
1. Szent László király sírja
A Váradi Regestum 1219. évi bejegyzéséből ismerjük Dénes kézműves nevét, aki Szent László király testének felemelésekor kinyitotta a sírt, és tette miatt III. Béla kiváltságot adott minden nemzetségének. Az emberek különböző ügyeikben naponta mentek, hogy a váradi káptalan előtt esküt tegyenek „Szent László király sírjára és ereklyéire.”
A mohácsi vész után kezdett terjedni Erdélyben is a reformáció, főleg Fráter György megölése (1551. dec. 16/17) után. Az új hit követői bálványozásnak tekintették a szent király tiszteletét. A protestánsok 1565. május elején a gyulafehérvári székesegyházat elvették a katolikusoktól, ezen a váradi protestánsok felbátorodva, június 22-én szétdúlták Szent László sírhelyét, csontjai kidobálták a szarkofágból és márványkoporsóját összetörték. A sírban talált értékeket elrabolták, s a szent király csontjait a sárba taposták.
A gyalázat hírére Szegedi Benedek váradhegyfoki kanonok a helyszínre ment, s az ereklyék egy részét megmentette. Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyékből Báthori András ispánnal az esztergomi székesegyháznak küldött. Az eredeti adakozási irat is ránk maradt.
1566. március 10-i tordai országgyűlésen János Zsigmond az országból kiutasítja a katolikusokat. A váradi káptalannak az áttérésre virágvasárnapi határidőt adott. A fejedelem emberei által fanatizált protestánsok – amikor április 7-én, virágvasárnapján a váradi papság és a hívek a szokásos virágvasárnapi körmenetre kivonultak a székesegyházból – ezalatt lefoglalták a templomot, a híveket oda visszamenni többé nem engedték. Ezzel kezdetét vette a székesegyház haldoklása, amely 1618-ig folytatódott, amikor Bethlen Gábor parancsot adott a vár újjáépítésére, elrendelve a székesegyház lebontását és köveinek a várba való beépítését.
2. Szent László fejereklye
A szent király majdnem teljes koponyája 1192-ben a szentté avatásakor leválasztásra került, és nem sokkal utána elkészült az első nemesfém fejereklyetartó, az első Szent László herma. Erről először Ladomér váradi püspök 1273. évi oklevele tesz említést, és szerepel az 1375-ben összeállított Váradi Statutumokban is. Zsigmond király 1406. október 20-án kelt megújított adománylevelében írja: „bensőnk üdvös és gyümölcsöző indulatától hajtva személyesen Váradra jöttünk a legszentebb László király sírjának és ereklyéinek meglátogatására, hogy ... kérjük az üdvösség írját...” Ezután a megemlékezik a néhány évvel azelőtt a székesegyházat ért tűzvészről, amely során a sekrestyében őrzött kincsek, kiváltságlevelek és írásos emlékek elégtek és hamuvá lettek. „Csakugyan egyedülálló csoda ... a sekrestyében a tűz alattomos növekedéssel elharapózott, anélkül, hogy bárki is tudott volna róla, bizonyos éghető tárgyakat elpusztított, a legszentebb király fejének és ereklyéinek tartóját is felolvasztotta, mégis olyannyira elvesztette természetének sajátosságát, hogy tulajdon erejét meghazudtolva nemcsak az elégéstől kímélte meg sértetlenül az ereklyét, hanem messze elkerülve még csak füsttel sem illette, érintetlenül hagyta... a halandó szemek előtt el nem égve jelent meg.”
A megmenekült fejereklye számára színes, áttetsző sodronyzománccal és csillag formájú pajonokkal díszített, aranyozott ezüst ereklyetartót toszkán művész alkotásának tartják, megrendelője pedig az 1410-1426 között regnáló váradi püspök, a firenzei származású Andrea Scolari lehetett. A hagyomány szerint e herma készítőjét Szent László lovasszobra ihlette.
E második Szent László herma történetét is sok kaland és több csodás megmenekülés színesíti. Az 1443-as földrengés során a váradi székesegyház leomló tornya maga alá temeti az ereklye őrzésének kápolnáját, beszakítva annak boltozatát, de a herma épségben megmaradt. Ezután az ereklyét a főpásztor hálaadó körmenetben vitte át a városon. Ez a Szent László király tiszteletére tartott első, középkori írásokban is szereplő körmenet, egy máig tartó liturgikus körmenet kezdete.
1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás elfoglalta a várat. A váradi székesegyház kincseinek egy részét Ecsedre menekítették. Az 1557-es tordai országgyűlés elrendelte a visszahagyott textíliák és ötvöstárgyak összeírását és őrzését. A hermát az összeírás szerint a Szent László-kápolnájában őrizték. Az 1565. június 22-i protestáns dúlás következtében a hermát az ecsedi várba vitték, majd Gyulafehérvárra. Báthori Zsigmond 1597. május 1-jén Erdély megyéspüspökének Naprágyi Demetert nevezte ki és visszaállította a püspökséget. A püspök 1599 és 1601 között Báthori András fejedelem és az őt követő Mihály vajda cs. kormányzó kancellárja volt. A gyulafehérvári székesegyház 1600. május 18-án kelt inventáriumában szerepel Szent László hermája. Naprágyi püspököt, aki az ország egyesítésének volt a híve, az országgyűlés 1601. január 21-én száműzte. A püspök a királyi Magyarországra menekülvén, a hermát is magával vitte. Amikor 1607-ben győri püspök lett, a Szent László hermáját a székesegyháznak ajándékozta, amely azóta az ereklyetartó otthona. A Nyugat-Magyarországot sújtó, 1763. Június 28-án súlyos földrengés rázta meg. A város megmenekülését Győr lakói, élükön Zichy Ferenc püspökkel Szent László közbenjárásának tulajdonították. Az akkor tett fogadalomnak köszönhetően azóta minden esztendőben, június 27-én megtartják a híres győri Szent László napi körmenetet Szent László hermájával.
A harmadik Szent László hermát 1776-ban, amikor Várad barokk székesegyháza majdnem készen állt, Zichy Ferenc győri püspök Szent László koponyájának egy kisebb, leválasztott darabját (nyakszirtcsontot) egy augsburgi készítésű barokk ezüst szelencébe helyezve Patachich Ádám váradi püspöknek és egyházmegyéjének ajándékozta. A szent király kanonizációjának 700 éves emlékünnepe közeledtével Várad püspökei a püspökség alapítójához méltó ereklyetartó készítésén fáradoztak. Végül is Schlauch Lőrincre hárult a feladat. A szentté avatás hetedik centenáriumára, 1892-re elkészült a 27 kg súlyú, gazdagon aranyozott ezüstlemezből készült Szent László hermát. Mestere a budapesti Link István ötvösművész, aki az eredetihez hasonló, a magyar Szent Koronával ábrázolt büsztöt készített, s ebben helyezték el a Győrből kapott ereklyét, barokk kazettájával együtt. A színes sodrottzománc, igazgyöngy és csiszolt féldrágakő berakásokkal ékes talapzat előlapján kis, kápolnát mintázó fülkében a térden állva Szent Lászlóhoz imádkozó Schlauch püspök alakja látható, két oldalán a magyar királyi és a saját püspöki címerével. Nagyvárad népe minden esztendőben Húsvét 5. Vasárnapján tert körmenetet Szent László fejereklyéjével.
3. Szent László csontereklye Bolognában
A 14. században Esztergomban őrizték Szent Lászlónak életnagyságú régebbi fej-ereklyetartóját, melyen eredetileg korona volt. Valószínű Szent László állkapcsát őrizték ebben a vert rézből készült, aranyozott hermában, amelyet 1406-ban Stibor vajda Esztergomból elrabolt, és Trencsénbe vitt. Több békekötésben főszerepet játszott vajda ajándékozhatta el. Az ereklyetartó üres és a Magyar Nemzeti Múzeumban található. A 15. század végétől Szent László állkapcsának egy részét a bolognai dómban őrzik, míg a másik részét ugyanott a Szent Jakab-templomban.
4. Szent László karereklye Raguzában (Dubrovnik)
A raguzai ferences templom őrzi Szent László karereklyéjét a 15. századtól. Talán a legmagasabb magyar király jobb kezének töredéke. Egy arannyal díszített ezüst kézfoglalatban, körülötte a felirat: „Manus Sancti Vladislaus Martiris Regis Ungarorum.”
5. Szent László karereklye Zágrábban
Ez volt az a kéz, amely meghódította Horvátországot, Zágrábban püspökséget is alapított. A karcsont-ereklyét a zágrábi székesegyházban őrzik. Foglalata újabb mű, mert mint fölirata mutatja, 1600-ban készült. Az ezüst lemezt két smaragd- és marin-kő ékesíti; markában a Szent Lászlót jellemző bárd.
6. Szent László csontereklye Gyulafehérváron
Amikor Naprágyi Demeter erdélyi püspököt 1601 elején az országgyűlés kiutasította, valószínűleg ekkor választották le a koponyáról azt a csontereklyét (fogat), amely számára a 18. század végén gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök egy copf stílusú ezüst tartót készíttetett. Azóta a gyulafehérvári székesegyházban őrizzük, tiszteljük Erdély fővédszentjének ereklyéjét.
7. Szent László csontereklye Esztergomban
Amikor Simor János győri megyéspüspök 1867. január 20-án esztergomi érsek lett, emlékül hozta Szent László csontereklyéjét (fogát). 1868-ban gótikus úrmutatók stílusában aranyozott sárgaréz ereklyetartót készíttetett Bécsben. Az ereklyét magában foglaló üveghenger mellett fiálés pillérek, fölötte kis kápolnában Szent László álló szobra, hegyes tetején kereszt.
8. Szent István, Szent Imre és Szent László ereklye Esztergomban
1565. június 22-én a fanatizált protestánsok szétdúlták Szent László sírját és szent királyaink ereklyéit a sárba taposták. A gyalázat hírére Szegedy Benedek váradhegyfoki kanonok a helyszínre ment, s az ereklyék egy részét megmentette. Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyékből Báthori András ispánnal az esztergomi egyháznak küldte. Az ereklyetartókat a különböző hadi beszolgáltatások idején elvitték. Scitovszki János hercegprímás rendeletére készült 1854-ben egy aranyozott ezüst, vert, vésett, öntött, zománcos, neogótikus ereklyetartó. Felül Szent István, középütt Szent Imre, alul Szent László ereklyéje.
Szent László-év jó alkalom, hogy felidézzük, megismerjük, megismertessük Szent László király életét. A lovagkirály hatása népünk körében az idők folyamán csak növekedett, s eleink szent hagyatékát őrzik katolikus és protestáns templomok freskói, ahol eszményként áll a nemzedékek sora és a látogatók előtt Szent László daliás alakja. Ereklyéi pedig szent örökségünk, melyek tisztelete kegyelet adásunk annak a dicső királynak, aki mindhalálig szerette, védelmezte népünket és szolgálta hazánkat.
Istenünk, te sokféle csodával dicsőítetted meg Szent László királyt. Érdemeiért és közbenjárására őrizz meg minket minden rossztól, és vezess a boldog örök életre. Krisztus, a mi Urunk által.
Sík Sándor: Ima Szent László Királyhoz
Isten kedves híve, országunk nagy királya, a magyarnak büszkesége, Szent László! Te vitézséged által megvédelmezted édes hazánkat a vad népek dúlásai ellen, bölcs törvényeid és igazságos ítéleteid által megtisztítottad kedves nemzetedet a pogány erkölcstelenség maradványaitól, és istenes szent életed által oly kedves voltál Isten színe előtt, hogy imádságodra igen sok csodát művelt. Isten előtt való nagy kedveltségedre kérünk, nyerj hazánknak állandó békességet, hogy se külső, se belső harcok és villongások ne dúljanak köztünk.
Szerezd meg nekünk közbenjárásoddal a kegyelmet, hogy a nemzetünkön rágódó pogány káromkodást kiirtsuk, nehogy az igazságos Isten végképp elvesse magától népedet, melynek üdvösségéért oly sokat áldoztál, hanem inkább magasztaljuk és terjesszük az Isten dicsőségét e földön, hogy a másvilágon az Ő színről színre való látásában veled együtt örökre örvendhessünk. Ámen.
Könyörgés Szent Lászlóhoz az ifjúságért
Kérünk Istenünk, segítsd fiataljainkat, hogy Szent László bölcsességével hozzák meg döntéseiket életünkben! Áldd meg, Urunk gyermekeinket, hogy tanulmányaikat, kötelességeiket Szent László hősi küzdelmével folytassák! Mennyei Atyánk oltalmazd a kicsinyeket és a fiatalokat mindentől, mely lelkükre, testükre káros lehet! Add meg, Urunk, a fiataloknak, hogy példaképeik egyházunk szentjei legyenek, és erős hitű, Istenben bízó emberekké váljanak! Add meg Urunk nemzetünk ifjúságának, hogy Szent László útján járjanak. Áldd meg Urunk a szülőket, hogy amint a Szent király vezette népét, úgy vezessék ők is gyermekeiket! Urunk, Istenünk, aki Szent László királyban a hit bajnokát és a csodát érdemlő bizalom példáját adtad nekünk, engedd, hogy a hitben és a reményben mi is az ő nyomdokain járjunk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.