besenyo51

Elsőáldozás

2020 szeptember 20A Búzásbesenyői elsőáldozási ünnepséget 2020. szeptember 20-án tartottuk. A templom udvarán a szépen díszített oltár alatt vehették a gyerekek magukhoz első alkalommal az Úrjézus testét. Felemelő ünnepségünk alatt, mindannyian újraéltük a saját elsőáldozásunkat is.

Istennek legyen hála!

Szent Kereszt Felmagasztalása búcsú

Szeptember 122020. szeptember 12-én ünnepeltük egyházközségünk Szent Kereszt Felmagasztalása búcsúját. Az ünnepi szónok: P. Bátor Péter, Botond OSPPE, a  Hargitafürdői  Magyar Pálos Kolostor elöljárója volt. Az ünnepi szentmisét a templom mögötti kertben, az ebédet pedig a helyi kultúrotthonban tartottuk. Aznap este az egyháztanácsosok és a segítségek a plébánia filagóriájában közös vacsorán vettek részt.

Könyvbemutató

plakat konyvbemutato20 08A BÚZÁSBESENYŐI
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM UDVARÁN
2020. augusztus 16-án 12 órától
(a 11 órás szentmise után)

Simon Judit-Gyöngyi vagyok, 2 éve írok.
Imakölteményeim az Istennel való személyes kapcsolatomat tükrözik. Az első versemet a hála, aztán a mindennapok tapasztalásai, igeversek ihlették, ihletik. Lassan megértettem, hogy nem tarthatom meg magamnak, amit kaptam, mert fontos, hogy mások is jobban megismerhessék a Szerelmes Istent, Aki mindannyiunk lelkében jelen van. Ha ennek tudatában élnénk, másképp tekintenénk a körülöttünk élőkre, más lenne a világunk is.


Uram, Te elragadtad lelkem,
és én elragadni engedtem,
jóllehet, zaj volt körülöttem,
de csended honolt a lelkemben.
(Simon Judit-Gyöngyi)

A Magyar Kultúra Napján készült videók

 Öt erdélyi kórus és egy citerazenekar közreműködésével tisztelgett a Magyar Kultúra Napja előtt Búzásbesenyőn a Romániai Magyar Dalosszövetség. Idén két évfordulós szerzőről, Farkas Ferenc zeneszerzőről és Reményik Sándor költőről is megemlékeztek.

Az eseményről készült videók:

Programok felfüggesztése

Kedves Híveim!

2020. március 19-től a templomunkban
minden liturgikus tevékenység (szentmise, keresztút, stb.)
meghatározatlan ideig
SZÜNETEL!

A vasárnapi szentmisékről tájékozódjatok a Béres Enikő sekrestyés facebook oldaláról.

Hallgassátok a Mária Rádiót, illetve kapcsolódjatok bele a médián közvetített szentmisékbe, keresztutakba.
Imádkozzunk és bízzunk! Szeretettel Czikópap

Puskás Attila: Teológiai megfontolások a járványügyi helyzet kapcsán

Különleges az idei nagyböjtünk. Mint minden évben a hamu jelének magunkra vételével és a figyelmeztető szó – „Emlékezz ember, por vagy és porrá leszel!” – szívünkbe fogadásával kezdtük a szent negyven napot, de e jel és figyelmeztetés jelentőségének különleges súlyt ad a koronavírus terjedésének fájdalmas tapasztalata. Mintha a járvány maga is felkiáltó jellé válna, mely törékenységünkre, emberi létünk sérülékenységére figyelmeztet bennünket. Azzal az alapvető léthelyzettel szembesít, melyről könnyedén megfeledkezünk: nem kontrollálhatjuk és uralhatjuk mindenestől létezésünket, nem mi vagyunk abszolút urai saját életünknek, de a természetnek és a történelemnek sem. Önkéntelenül is Pascal sorai jutnak eszünkbe: „Nádszál az ember, a természet leggyengébbike (…) Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza: egy kis pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje.” (Gondolatok, 347). A járvány fájdalmas tapasztalata ugyanarra figyelmeztet, amire a hamu egyszerű jele és a böjtkezdő felszólítás is emlékeztet: számoljunk le a mindenhatóság hamis illúziójával, s ajánljuk önmagunkat, szeretteinket, egész életünket és minden embert Isten irgalmas szeretetébe. Merítsünk bátorságot és erőt az apostol szavaiból: „Akár élünk, akár meghalunk, egyaránt az Úréi vagyunk” (Róm 14,8). Azé az Úré vagyunk, aki szenvedett, meghalt és feltámadt értünk, hogy mindvégig elmenő és örök életet ajándékozó szeretetét bizonyítsa. De mintha az egyre terjedő járvány tapasztalata még egy felkiáltó jelet tenne a hamu liturgikus jelének vétele közben elhangzó és Jézus szavait idéző másik nagyböjti felszólítás végére is: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!”. A megtérés az egész embert átfogó „megfordulás”, a gondolkodásmód, az akarati törekvések irányainak, a vágyak mozgatórugóinak, sőt az érzület világának az átalakítása. Egyszerre intellektuális átalakulás és erkölcsi tisztulás, mellyel soha nem készülünk el teljesen. A mostani járvány mintha egy ilyen átalakulás, megtisztulás sürgető szükségességére is figyelmeztetne. A világ mostani rendje a könyörtelen versengésre, a részleges érdekek érvényesítésére, a félelem és félelemkeltés taktikájára, a legfőbb hatalom és befolyás megszerzésének törekvésére épül. Ez a szembenállás és szembeállítás logikája. A vírusfertőzés tapasztalata alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a logikát, s felhív a gondolkodásmód és erkölcsi beállítódás megváltoztatására. A járvány így vagy úgy mindenkit érint. A luxushajón utazó gazdag embert éppúgy, mint a kiszolgáló személyzetet, a honpolgárt éppúgy mint a külföldi turistát, a gyermekeket éppúgy mint a felnőtt és idős korosztályt, a muszlim vagy keresztény hívőt éppúgy mint az ateistát. A járvány nem ismer határokat, már minden földrészen megjelent. S a közvetett hatások alól még kevésbé vonhatja ki magát bárki. Általános gazdasági visszaesés, a túrizmus radikális csökkenése, sportrendezvények, tudományos konferenciák törlése, oktatás időleges szüneteltetése … s még nem látjuk a folyamat végét. A baj közös, a megoldás is csak közös lehet. A közös baj ráébreszthet a kíméletlen versengés és szembenállás logikájának tarthatatlanságára, a megtérés szükségességére. Sürget a gondolkodásmód megváltoztatására, az együttműködésre és a kölcsönös felelősségvállalásra; arra ösztönöz, hogy a puszta gazdasági és politikai érdekek vezérelte cselekvés helyére a maradandó erkölcsi értékek alapján tájékozódó cselekvés lépjen. A közös baj egy új és igazságosabb rend kialakítása felé indíthat el. A kérdés az, hogy készen áll-e az ember a megtérésre.

Bizakodó vagyok: beszélgetés a kinevezett gyulafehérvári érsekkel

KovacsGergelyersek 8 Kicsi2019. december 24-én közölte a Vatikán Kovács Gergely gyulafehérvári érseki kinevezését. Pontosan egy hónappal később, 2020. január 24-én az érseki palotában beszélgettünk. Nem interjú, igazi, közvetlen, jó hangulatú beszélgetés volt ez, amelynek nyitányaként Erdély kinevezett érseke maga jött kaput nyitni, szabadnap lévén nem volt ugyanis irodai és kapusszolgálat. Bár nem az a tipikus „nyájszagú pásztor”, amilyenről Ferenc pápa beszél, Kovács Gergely szereti és ismeri az itthoniakat, akiktől sose szakadt el, és akiknek karnyújtásnyi közelségben levő főpásztora szeretne lenni. Szinte egy hónap van hátra hivatalba lépéséig, de már intenzíven dolgozik, készül, miközben tudatában van annak, hogy nem néhány nap, hét alatt fogja tudni átlátni a teendőket. Hosszú távon gondolkodik, tervez és építkezik – ebben pedig számít mindenkire, aki vele vállvetve dolgozni szeretne.

A teljes interjú: https://romkat.ro/2020/01/27/bizakodo-vagyok-beszelgetes-a-kinevezett-gyulafehervari-ersekkel/

Márton Áron kiállítás Búzásbesenyőben

8a SmallA Maros megyei Búzásbesenyőbe érkezett január 26-án az a vándorkiállítás, amely boldogemlékű Márton Áron püspökké szentelésének 80. évfordulójára készült, és eddig Hargita megye több településén volt megtekinthető. Maros megyében első alkalommal van kiállítva a püspök atyának küldött imacsokrokból álló gyűjtemény, amely kiegészül néhány személyes tárgyi emlékkel.

A kiállításmegnyitót ünnepi szentmise vezette be, amelyet Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora, a gyulafehérvári egyházmegye kinevezett érseke mutatott be. Szentbeszédében felhívta a hívek figyelmét az első tanítványok meghívására, amelyről a felolvasott evangéliumi szakasz szólt: az újonnan megszólított négy tanítvány azonnal követni kezdte Jézust. Saját példánkból tudjuk, hogy csakis akkor kezdünk követni valamit figyelmünkkel, ha az felkelti érdeklődésünket, ha vonz minket. Jézust ezért kezdték követni a tanítványok, mert lényéből áradt az élet, amely vonzotta az embereket. Adódik a kérdés mindannyiunk számára: vajon a mi életpéldánk hány embert vonz, hány ember kezdi követni Jézust a mi életünket látva?

Magyar Kultúra Napja Búzásbesenyőn

mkn2019Öt erdélyi kórus és egy citerazenekar közreműködésével tisztelgett a Magyar Kultúra Napja előtt Búzásbesenyőn a Romániai Magyar Dalosszövetség. Idén két évfordulós szerzőről, Farkas Ferenc zeneszerzőről és Reményik Sándor költőről is megemlékeztek. A jövőben alapításának centenáriumát ünneplő dalosszövetség több mint száz erdélyi énekkart fog össze. Célja a magyar kórusmuzsika és a zenei anyanyelv ápolása Kodály és Bartók szellemében.

Kórushangverseny Farkas Ferenc és Reményik Sándor szellemében

korushangverseny2020Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Búzásbesenyői Római Katolikus Plébánia a Magyar Kultúra Napja alkalmából kórushangversenyt szervez Farkas Ferenc (1905-2000) és Reményik Sándor (1890-1941) szellemében, 2020. január 26-án, vasárnap 17 órai kezdettel a Búzásbesenyői Római Katolikus Templomban.

Köszöntők: Ft. Czikó László, ifj. plébános, Berekméri Melinda Marosvásárhely-Cserealjai református lelkésznő, Dr. Széman Péter E.M.K.E: elnök, Tóth Guttmann Emese R.M.D. elnök.

Előadók: Serbán Mária szerkesztő - Verbum kiadó, Rekita Rozália színművész

Közreműködnek: Gaudete Kamarakórus Búzásbesenyő (karnagy: Szakács Zoltán), Kolozsmonostori Római Katolikus Plébánia Kórusa és Gyermekkara (karnagy: Palocsay György), Magyarfenesi Vegyeskar (karnagy: Fábián Apolka), Szederinda Citera Csoport Szilágysomlyó (művészeti vezető: Fekete István), Marosvásárhelyi Kistemplom Evangélium Vegyeskara (karnagy: Szatmári Ildikó), Guttman Mihály Pedagóguskórus Kolozsvár (karnagy: Bedő Ágnes).